Képzeld el, hogy mindenkinek ismered az álmait – tudod, mások hogyan látják a világot, önmagukat és a többieket.

Most pedig képzeld el azt, hogy édesanyád egy fa, a legjobb barátja Ivern, te pedig az egész életedet egyedül töltötted egy mágikus erdőben. A külvilágot csak a kívülállók álmaiból ismered, amelyek életben tarják a fát.

Aztán egy napon az álmok megszűnnek. Fa édesanyád megbetegszik, és az otthonodat jelentő erdőben megjelennek a kívülállók. Bepánikolsz, elaltatod őket, és bumm: az álmok visszatérnek. Fa édesanyád állapota javulásnak indul, ráadásul az álmaikkal táplálhatod is a kedves mamát.

Mit tesz ilyenkor egy hű őzleány? (Ja, igen, egyébként őz vagy – ne is kérdezd.) Elszökell a világba, elaltatja az embereket, és leszüreteli az álmaikat.

Tulajdonképpen ez Lillia. Vagyis… nem egészen. Ennél azért összetettebb.

Félénk, suta és öntudatos. Önzetlen és segítőkész, de fél közel merészkedni ahhoz, aki segítségre szorul. Lillia egy ritka virág, aki a fejlesztése során végig figyelmes gondoskodást igényelt. Amikor pedig végre kivirult, olyasmi lett belőle, amire nem is igazán számítottunk: ő az eddigi legbátrabb hősünk, akit elszakíthatatlan kötelék fűz az álmokhoz.

Váltsd valóra az álmaidat

„Lilliát különleges kapcsolat fűzi az álmokhoz – szereti őket. De nem csak önmagukért szereti őket – fejtette ki David »Interlocutioner« Slagle, vezető történetíró. – Azért szereti őket, amit képviselnek: egy világot, tele olyan emberekkel, akiknek a lelkében csodás varázslat lakozik. Az emberek azonban hajlamosak megfeledkezni erről a varázslatról. Mélyen eltemetik magukban. Amikor pedig ezt Lillia meglátja, már nem csak az édesanyját akarja megmenteni – segíteni akar az embereknek, hogy ráleljenek a bennük lakozó varázslatra.”

Lillia egy ioniai varázsfa álmaként született. A fa a virágaiban gyűjti az álmokat, amelyek a virágzáskor varázslatként szabadulnak fel, hogy táplálják az otthonául szolgáló erdőt. Aztán egy este a fa maga is álmodott. A rügy azonban nem fakadt ki, hanem a földre esett, és kinőtt belőle Lillia.

Tehát álmok. Remek. Ez mégis mit jelent a LoL világában? Hogyan tud egy dzsungelharcos álmokat gyűjteni? (A dzsungelharcosok gyűjthetnek egyáltalán mást a szövetségesek könnyein és a hiányzó ellenfél pingeken kívül?)

„Amikor eldöntöttük, hogy Lillia az álmok hőse lesz, rögtön betettem az altatást a fegyvertárába – árulta el Dan »Riot Maxw3ll« Emmons hőstervező. – Már régóta az alapvető tulajdonságai közé tartozott, mivel altatás nélkül nem is lehetne igazi álomőzike. Idővel azonban a képesség rengeteg változáson esett át.”

Egy ponton Lillia altatása vonal mentén haladó irányított képesség volt, és akit eltalált, az elaludt. Kísérleteztünk egy olyan lövedékkel is, ami virágokat hozott létre a falak mentén, és elaltatta a közelben ácsorgó tompaagyúakat (gondolj csak Qiyana végső képességére). Ezután következett az altatócsapda-mező, ami elég király elképzelés volt, de egy elég esetlen „maradj távol Lilliától” játékstratégiát eredményezett. A csapat végül a tömeges altatás mellett döntött, amely a hős képességeinek egy másik fontos részét is kiaknázza, vagyis tulajdonképpen mindent.

Lillia passzív képessége álomport szór minden eltalált egységre, így a hős ezután álomba ringathatja az ellenfeleket a végső képességével (kiválóan alkalmas az álmok leszüretelésére, kedvesem). Ó, és az álompor emellett a maximális életerővel arányos folyamatos sebzést is okoz, ami érdekes kihívásokat támasztott a fejlesztés során.

„A minőségbiztosítási tesztelés során kiderült, hogy Lillia passzívja első nekifutásra túl erős – árulta el Mikky »Riot Koyuncu« Koyuncu minőségbiztosítási mérnök. – A maximális életerővel arányos sebzés nem volt korlátozva a szörnyek esetében. A tesztelők nagyon szépen rámutattak erre, amikor az 1. szintű Lillia egyedül simán legyűrte a csalással megidézett Baront. Az egyik tesztelő, Gabriel ezt a pillanatot örökítette meg rajz formájában, amelyet egy ideig a hős töltőképernyőjeként használtunk… Igazából a szokásosnál sokkal tovább megtartottuk.”

Lillia végleges ábrázolása azonban tele van utalásokkal arra vonatkozóan, ki is ő valójában: az álmok pásztora.

A botja az életét adó fa egyik ágából készült. A játékban az ellenfelek püfölése mellett pásztorbotként is szolgál. A végére akasztott gömb, amely egykor az emberekkel való találkozásról szőtt álmát őrizte, elnyeli a begyűjtött álmokat. A fénye pedig segít visszaterelni az álmokat a fához.

Lillia Lélekvirág kinézete megtartja, de ki is egészíti a pásztortémát. A szokásos virága helyett japáncseresznye-virág van a két szarva között, a lába körül japán csomózású fonalvirágot visel, a botja pedig légiesebb megjelenést kapott.

Lillia azonban nem lehetne az álmok királynője, ha ez nem szőné át teljesen az identitását. Az álom téma megjelenik az ábrázolásában, a játékbeli működésében, sőt, ő maga is egy álom, de egy fontos elem még mindig hiányzik: a hangja. És mivel Lillia az első olyan hős, aki teljes mértékben az álmok mezejének harcosa, Darren „Riot DummerWitz” Lodwick hangmérnöknek mindent az alapoktól kellett kezdenie.

„A LoL többi tündérszerű, természet témájú hőséhez, például Luluhoz, Ivernhez vagy Neekóhoz hasonlóan Lillia is egy rendkívül csinos és törékeny jelenség – fejtette ki Riot DummerWitz. – De nem szerettem volna, ha Lillia egyszerű tündérkehangot kap. Nem adta volna vissza a karakterét. Ő nem a csillámok és a pillangók szelleme. Hanem egy álomból formált entitás. Szereti az emberek álmait, és tudja róluk, hogy összetettek. Még a boldog emberek álma is lehet szürreális, keserédes, furcsa és érzelmileg zavaros. Ezt szerettem volna megragadni, amikor a hős hangaláfestésén dolgoztam.”

Ehhez Riot Dummerwitz zavaros érzelmeket keltő hanghatásokat használt fel, amelyek Lillia hangeffektusainak hátterében szólalnak meg. Amikor Lillia suhint a botjával, nevetés és sírás csendül fel, valahonnan messziről, egy beazonosíthatatlan helyről. Távoli, szürreális, és se nem jó, se nem rossz.

„Érzelmi feszültséget szerettem volna kelteni Lillia törékeny és csinos megjelenése és az álmok nyugtalanító kétértelműsége között – folytatta Riot Dummerwitz –, miközben arra törekedtem, hogy Lillia hangja teljesen egyedi legyen a LoL világában.”

Íme tehát ő: Lillia, álmaink őzikéje. Kivéve… na jó. Lebuktunk. Ez nem a teljes sztori.

Lillia fejlesztése nem mindig haladt úgy, mint az álom. Néhányan talán emlékeztek rá, hogy Ryan „Reav3” Mireles A 2020-as szezon hősei című videóban tett néhány nem éppen burkolt utalást Lilliára. Akkoriban az alakváltás volt Lillia személyiségének lényege.

Pizsit fel, szundipokrócot bekészíteni. Most elmeséljük, hogyan született meg végül az igazi Lillia, a játék kedves őzgidája.

Az alakváltó őzike

A hősök megalkotása a „maggal” kezdődik, ami tulajdonképpen az első olyan ötletet jelenti, amelyre a csapat felfűzi az elképzelések szálait – ez lehet a játékmenet egyik eleme, egy narratív cél vagy egyszerűen csak a hős érzete. Néha a hónapokig tartó öntözés és gondos ápolás következtében a magból éppen az szökken szárba, amit eredetileg elképzeltünk – máskor azonban attól gyökeresen eltérő eredményt kapunk.

Lillia magja az „időzítős, alakváltó dzsungelharcos” koncepció volt, ezért Gem „Lonewingy” Lim vezető látványtervező ennek szellemében készített néhány vázlatot.

„Lilliához három különböző vázlatot rajzoltam meg – idézte fel Lonewingy. – Az egyik egy félénk papnő volt, akiben egy gyilkos is lakozik. A másik egy félénk őztündér, aki a hangulatával befolyásolja az évszakok változását. Az utolsó vázlat pedig… Hah! Egy utazó sámán/ördögűző karakter volt, akinek van egy… sötét oldala. Alapvetően mindegyik a kettősségre épített.”

A tündérgida egyedi alakja az egész csapatnak nagyon tetszett. Ráadásul az őz a tökéletes dzsungelharcos, mivel köztudott, hogy az őzek a dzsungelben élnek (ne nézzetek utána). Emellett a karakter formája is nagyon egyedi lett.

Hecarim és Yuumi (és Nidalee pumaalakja), félre az útból, új négylábú érkezett a Szurdokba.

„Lonewingy eredeti elképzelése szerint a gida a hangulatával változtatta volna az évszakokat, például az öröme forró nyarat, a bánata fagyos telet hozott volna. Azonban még egy fel-alá rohangáló, tűzgolyókkal dobálózó félmeztelen hős (khm… Brand) valahogy nem tűnt elég menőnek – fejtette ki Interlocutioner –, ezért elkezdtünk agyalni más lehetséges ellentétpárokon. Fizikai vs. szellemi létezés. Nappal és éjszaka. Ezek valójában nem változnak az Idézők szurdokában, így nehéz lenne értelmesen a játékmenethez kötni őket.”

A nappal és az éjszaka végül eltolódott az álmok és rémálmok felé, Lillia pedig ebben a verzióban mindentől függetlenül ötpercenként váltott a csapatharcos zúzó (álmok) és az orgyilkos (rémálmok) szerepe között. A játékstílusok különbözősége miatt mindkét csapatnak Lilliához kellett igazodnia, vagyis szétszóródni, amikor a zúzó dolgozik, és együtt mozogni, ha az orgyilkos kerül előtérbe. A koncepció szerint Lillia csapattársai dönthettek a feladatok feletti irányítás vagy a csapatharc mellett attól függően, hogy épp melyik alak volt soron, nem úgy, mint Kayn esetében, aki az egész játék időtartamára választ magának formát.

A csapat már úgy gondolta, hogy sínen van az ügy, de akadt egy aprócska bökkenő: a játékosok utálták az egészet.

„Az első tesztkör után rengeteg visszajelzést kaptunk, és a játékosoknak egyszerűen nem tetszett a karakter – emlékezett vissza Riot Maxw3ll. – Azt szerettem volna, ha az alakváltás nagy jelentőséget kap a stratégia szempontjából, miközben a működése egyszerű marad. Szerintem ennek a kettőnek az együttes megvalósulása túl nagy árat követelt. Az eredmény egy olyan hős lett, aki nem igazán jött be a játékosoknak, ezért újra kellett kezdenünk a fejlesztést.”

„A játékosok véleményének fényében azt a kérdést kellett feltennünk magunknak, vajon meg akarunk-e tartani ebből bármit is? – vallotta be Interlocutioner. – Ő akkor most csak egy őz? Vajon továbbra is az álmok jelentik a jó irányt? Ekkor merültünk el jobban valamiben, ami már addig is foglalkoztatott minket: Lillia félénkségében.”

Az újfajta cukiság

„Lilliát már a kezdetektől fogva aranyosnak terveztük, a LoL hagyományosan cuki hősei azonban általában titokban őrültek is – magyarázza Interlocutioner. – Ez csak egy szerencsétlen kényszerűség a LoL hőseinek világában. Mivel ölniük kell, a legtöbben egy kicsit megtébolyulnak.”

A LoL-ban a cukiság több formában bukkan fel: Lulu szeszélyes és bolondos, Annie aranyosan komisz, Jinx kaotikus, Lux a mosolygós szomszéd lány, Neeko a túl kíváncsi különc, Poppy szerény és hősies, Zoe gyerekes és bölcs, Soraka egy lila bolond, Yuumi pedig egy macska. Miféle cukiság hiányzik tehát még a játékból? És hogyan lehet megúszni az őrültséget?

„Készítettem egy korai vázlatos animációt arról, ahogy Lillia támad a fegyverével – idézte fel Lonewingy. – Lecsukott szemmel félig-meddig elhajolt, miközben suhintott egyet a botjával. Rájöttünk, hogy pont ez a fajta cukiság hiányzik: a félénkség. Az alakváltás nem a tervek szerint sült el, de végül ez vezetett el a félénk őzikénkhez.”

A csapatnak biztosnak kellett lennie abban, hogy a suta őzsuta meghódítja a játékosok szívét. Ezért közelebbről is megvizsgálták azt a két legfőbb dolgot, ami a karakterben mindvégig megmaradt.

„Azon kezdtem el gondolkodni, mi lenne, ha a félénksége és az álmok egyesítésével átvitt értelemben rugalmasságot adnánk neki – árulta el Interlouctioner. – Lillia szeretne segíteni az embereknek, és szívesen megismerné őket, de fél tőlük. Érdemes tehát megnéznünk, mi történik, ha eléri azt a pontot, amikor a félelem megszűnik, ő pedig boldogan és felszabadultan szökdécsel mindenfelé. Végül is az álmainkban is éppen ilyesmit élünk át.”

„Amikor Lillia mozgásán dolgoztam, sok videót néztem fiatal őzekről – mesélte Drew »Sandwichtown« Morgan animátor. – A lábuk gyorsan mozog, és minden lépéskor dobbantanak. A testük nehéz, de kecses. Lillia egyre fürgébb mozgása esetében azt akartam, hogy a futása örömöt és izgatottságot sugározzon. Ezért megnéztem néhány videót a vándorantilopokról. Ezek az állatok örömükben jellegzetes módon szökdécselnek, és ez a mozgás ihlette Lillia futási animációját.”

Lillia mindig kisgidaként kezdi a játékot – bizonytalan, félénk és habozik. Ahogy azonban elkezdni begyűjteni az álmokat, kivirul, és teljesen átváltozik. Magabiztosabb lesz, hangosabban beszél, életre kel, keresztülszökell a Szurdokon, elaltatja a hősöket, és leszüreteli az álmaikat.

„Lillia megalkotása során rengeteg kihívással kellett szembenéznünk – idézte fel Interlocutioner. – A képességei átalakítása, majd összekötése a Lélekvirággal… Ez mind folyamatában alakult ki. Sokan kérdezik tőlünk, hogy honnan származik Lillia karakterének ötlete, mivel annyira különleges. Az igazság az, hogy nem volt más választásunk. Ez volt az egyetlen megoldás. Bízom abban, hogy ezek a kihívások feledésbe merülnek, a játékosok pedig a szívükbe zárják az új, kivirult Lilliát.”

Valójában tehát ez Lillia fejlesztésének története. Így született meg az alakváltó dzsungelharcosból a félénk álomgida. Lillia végül nem olyan lett, mint amilyennek elképzeltük, de a féltő gondoskodásnak hála nemcsak kinyílt, hanem ki is virult.