Képességek
Passzív: Lelkek pásztora
Yorick egyszerre négy Ködjárót állíthat a szolgálatába. A Ködjárók elenyésznek, ha túl messzire kerülnek Yoricktól vagy a Köd Asszonyától. Időnként egy sír épül, ha Yorick közelében meghal egy ellenséges minion vagy egy semleges szörny, emellett minden ellenséges hős, aki Yorick közelében hal meg, szintén sírt hagy maga után.
Q: Utolsó rítus és Ébredés
Yorick következő alaptámadása bónusz sebzést okoz, és némi életerőt tölt vissza. Ha az Utolsó rítus végez egy célponttal, egy sírt hoz létre. Ha legalább három sír van a közelben, és az Utolsó rítus épp töltődik, Yorick elsütheti helyette az Ébredést, amely Ködjárókat támaszt fel a sírokból.
W: Sötét menet
Yorick megidéz egy holttestekből álló, lerombolható falat, amely pár másodpercre körbekeríti a célterületet.
E: A gyász köde
Yorick egy ködlabdát hajít a kijelölt irányba, amely varázssebzést okoz, illetve lelassítja és megjelöli a célpontot. Megjelölt célpontok felé haladva Yorick és a Ködjárók mozgási sebességet kapnak.
R: Árnyak himnusza
Yorick megidézi a Köd Asszonyát (aki a magasabb szinteken Ködjárókat is hoz magával). Az Asszony Yoricktól függetlenül mozog és támad. Ha Yorick az Asszony célpontját támadja, az ellenség maximális életerejével arányos, bónusz varázssebzést okoz neki.
Portyázás és a játék középső szakasza
Yorick többet élt már, mint a legtöbb halandó, és az évek során pokoli türelemre tett szert. Az Elveszett lelkek pásztora másra sem vágyik, mint hogy csendben farmolgathasson az ösvényén, miközben a holtak sírjainak egész városát ássa ki, így készítve elő az útjába kerülő építmények vagy szerencsétlen lelkek ostromát.
A Ködjárókkal ugyanis remekül lehet ostromolni, ezen felül azonban nem igazán vág az eszük. Amint előrántják őket Yorick szellemköpenyének biztonságából, bár lázasan sikoltoznak és hadonásznak, leginkább csak előre akarnak nyomulni az ösvényen. A Ködjárók igen sérülékenyek, szóval Yoricknak fürgének kell lennie, ha ereje teljében akar csatározásba bocsátkozni a lidércek megidézése után. Kísérteties kíséretével a nyomában a Pásztor egy Sötét menettel bekerítheti az ellenfeleket, hogy aztán lefröccsentse őket A gyász ködével, így a bónusz sebesség birtokában utolérheti a célpontokat, és elvégezheti rajtuk az Utolsó rítust.
Yorick a kettős előrenyomulás igazi démona, így akkor teljesedik ki igazán, amikor elérhetővé válik a végső képessége, az Árnyak himnusza. Yorick és a Köd Asszonya még egy nagyobb minionhullám nélkül is képes gyakorlatilag megállíthatatlan Ködjárósereget megidézni, amely az idők végezetéig lefoglalja a tornyokat, miközben a pásztor-lidérc duó lebontja az építményt. Minden Ködjáró fel tud fogni egy toronylövést, és az Asszony is elég jól bírja a strapát, mielőtt kilehelné a lelkét. Ha Yorick magára marad egy ösvényen, egy szempillantás alatt a nexusnál terem, méghozzá egy jókora sereggel.
Yorick passzívja és végső képessége jelentős előnyhöz segítheti a csapatát a játék középső szakaszában – mivel a legyőzött ellenfelek Ködjáróvá válnak, Yorick csapata tekintélyes létszámmal bővülhet, és szélsebesen letarolhatja a tornyokat.
Csapatharcok és végjáték
Az Elveszett lelkek pásztora a nehézkes, csoszogó mozgása és a távolságok áthidalását elősegítő képességek teljes hiánya miatt nem valami hatékony a csapatharcok kezdeményezésében. Ha nem készít elő néhány sírt a csetepaté előtt a minionok lecsapkodásával, nem lesz elég erős, amikor a lelkek és varázslatok pokla elszabadul.
Amint azonban a csata közepén találja magát, Yorick általában remek buldózerként funkcionál. Érdemes a kitartásra és a túlélésre építeni vele, hogy elég ideig bírja a csapatharcokat a passzívja aktiválódásáig. A közelében eleső társak és ellenfelek elegendő szellemüzemanyaggal szolgálnak az újabb és újabb Ködjárók feltámasztásához.
A W képességének, a Sötét menetnek köszönhetően Yorick az ellenfél távoltartásában és a zónázásban is jeleskedik. A vonagló holttestek gyűrűjével feltartóztathatja az ellenséges buldózereket, illetve hatékonyan kirekesztheti a másik csapat lövészét az egész összecsapásból. A legfelemelőbb azonban mégiscsak az, amikor csapdába ejtesz vele egy mágust vagy egy lövészt. Hacsak nem pusztítja el a falat alaptámadásokkal és szabadul ki azonnal a bekerített áldozat, a csapatodnak egy jó kis csapd le csacsiban lehet része.
Az Asszony a térképen marad, amíg az életereje el nem enyészik, így ha Yorick felfogja előle a támadásokat, a lidérc viszonylag sokáig szolgálhat Yorick személyes hátsó vonalaként.
Yoricknak a csapatharcokban különösen oda kell figyelnie a Köd Asszonyára. Ha a kísértet egyedül támad egy célpontot, egymaga nem okoz túl nagy sebzést, ám ha a Pásztor is csatlakozik a támadáshoz, az áldozat többszörösen megnövelt sebzést szenved el. Az Asszony a térképen marad, amíg az életereje el nem enyészik, így ha Yorick felfogja előle a támadásokat, a lidérc viszonylag sokáig szolgálhat Yorick személyes hátsó vonalaként – a Pásztor közelharcos, az Asszony viszont távolra támad.
Amikor mindkét szélső ösvény szabad, a Pásztor villoghat egy sort a legszokatlanabb képességével: két ösvényen nyomulhat egyszerre. A mesterséges intelligenciával rendelkező csatlósok között a Köd Asszonya viszonylag okosnak számít, és akkor sem hagyja abba az előrenyomulást az ösvényen, ha Yorick már nincs a közelben. Yorick a felső ösvényre pottyantja az Asszonyt, majd ő maga leteleportál az alsó ösvényre, és ott nyomul tovább. Így pedig, hogy elég messze vannak egymástól, mindketten felépíthetik a (legfeljebb négy-négy tagból álló) Ködjáróseregüket, és két ösvényt uralhatnak egyszerre – már amennyiben a csapat többi tagja intézi a középső ösvényt. Kísérteties partnere nélkül persze Yorick is sokkal gyengébb, szóval csak óvatosan az ilyesmivel.
Hősáttekintés
Yorick sosem volt túl népszerű hős. Ezt elismerjük. A LoL 132 hőse közül szinte a kezdetek óta ez a sáros, zöldes figura volt a legkevesebbszer választott, legkevésbé szeretett karakter. De vajon miért? Nyilvánvalóan egy nehezen kezelhető hős a játékegyensúly szempontjából, ráadásul nem is passzol annyira az elvárt játékba, ám úgy hisszük, Yorick népszerűtlenségére sokkal egyszerűbb a válasz: senki nem akar sírásó lenni.
Gondolj csak bele. Mi jutott először az eszedbe, amikor most elolvastad a „sírásó” szót? Bizonyára valami púpos hátú, félholt bolondot képzeltél el, aki ide-oda csoszog az esőben, és csak azért áll meg néha, hogy görbe ujjával megfenyegesse a temetőben viháncoló gyerekeket. És lássuk be, Yorick pont egy ilyen figura volt. Ő volt a temetői munkás modern sztereotípiája – ez kétségkívül egy becsületes állás, amelyről azonban, legyünk őszinték, nem sokan álmodoznak gyermekkorukban.
Ennek ellenére minden kultúrában szükség van azokra az emberekre, akik gondoskodnak a holtakról. Néhány kultúrában pedig a másvilág e büszke szolgálóinak szélsőséges dolgokra kellett vetemedniük, hogy az elveszett lelkeket átsegítsék a túlvilágra – vagy bárhova, ahova éppen menniük kellett.
Az ősi Kínában például a buddhista szerzetesek gyakran hordtak maguknál egy különleges, kétoldalú fegyvert, egyik felén egy ásószerű lapáttal, a másikon pedig egy sarló alakú pengével. Az eszköz több célt is szolgált. Ha a szerzetes egy holttestre bukkant az úton, tisztességesen eltemethette, majd elvégezhette rajta a buddhista rítusokat. Ha pedig banditákba vagy vadállatokba ütközött, előkaphatta a félhold alakú pengét, hogy kiverje a támadóiból a szent szuszt.
Itt, ennek a különleges eszköznek a történetében fedeztük fel a lehetőséget Yorick újragondolásához. Mi lenne, ha az efféle, ősi sírásókhoz hasonlítana, aki az egyik kezével a holt lelkekről gondoskodik, a másikkal pedig néha ő maga oszt halált? John „JohnODyin” O’Bryan történetírónk elkezdett tehát egy sokkal keményebb sztorit körvonalazni Yorick háttértörténetéhez. „Nem csupán egy sírásó – mondja JohnODyin –, ő az élet és a halál őrzője. Ha valaki a halál küszöbén áll, Yorick eldöntheti, hogy a nyakában hordott, szent vizet tartalmazó fiola segítségével megmenti őt, vagy inkább átsegíti a másvilágra.” Ő maga a halál és egy őrangyal bizarr keveréke, aki fentről mond ítéletet a lelkek felett.
Ezzel az új háttértörténettel a Sírásóból végre megszületett az Elveszett lelkek pásztora. Ám a neheze még csak ezután jött: mindezt át kellett ültetni a játékba.
Merj egy kis trutyit a
lidérc-jakuzziból
A Yorick modelljével kapcsolatos, régóta fennálló problémák ellenére egészen tiszta elképzeléseink voltak arról, hogy milyen irányba szeretnénk megváltoztatni a kinézetét és a képességeit. Fontosnak tartottuk, hogy nekromanta maradjon, úgyhogy az világos volt, hogy valamiféle lidérceket vagy kísérteteket fog megidézni. A vállán lévő, lelkekből álló köpeny az új történetben meg is adta számunkra a tökéletes magyarázatot arra, hogy hogyan képes Ködjárókat előhívni – egyszerűen benyúl a ködbe, és előránt pár szellemet.
A megidézett Ködjárók nem feltétlenül tartoznak konkrét halottakhoz, hiszen amikor Yorick újabb taggal bővíti köpenyének lélekkavalkádját, az inkább ahhoz hasonlítható, mint amikor egy pohár vizet öntenek egy teli medencébe. Amikor a játékban Yorick elsüti az Ébredést, valójában az ellenfelei holttestét tölti fel egy-egy pohárnyi fekete köddel, amelyet a hátán lévő lidérc-jakuzziból mert ki. A köd megeleveníti a testet, és Ködjáróvá változtatja azt.
A szerzetesek különleges lapátja megadta a kezdő löketet Yorick képi világának frissítéséhez, ám bőven volt még mit javítani. Most, hogy új szerepkörbe lépett, és Lélekpásztor lett belőle, nyilvánvalóan nem járkálhat többé egy kupac ócska rongyban, inkább valamiféle szertartási öltözet illeti meg. „A ruházata javarészt kőből van, mintha csak egy súlyokkal edző szerzetes felszerelése lenne – fejti ki a rajzoló, Gem „Lonewingy” Lim –, és nemcsak mutatós, de a fickó iszonyú fegyelmezettségét is megmutatja.”
A Pásztor kőjelmeze hátulról nézve olyan hatást kelt, mintha egy élő sírkő sasszézna végig a Szurdokon. Ez szándékos volt, részben azért, mert remekül passzolt Yorick állhatatos, megfontolt játékmenetéhez. Amikor kitűz magának egy célt, beszűkül a látása – csak arra koncentrál, hogy a seregével letarolja az ösvényt. Lassan. De biztosan.
Yorick mindig is egy olyan hős volt, akivel alkalmazkodni kell a M.I. lépéseihez” – mondja Solcrushed. „A Ködjárók egyszerű M.I.-lények. Ő tehát olyan, akár egy juhokat terelő pásztor.
Ez a lassú, kimért megközelítés az animációinál és a kinézetében is nagyon jól sült el. Mindig is azt az érzetet szerettük volna kelteni, hogy Yorickkal egy egész sereget irányítasz. Sol „Solcrushed” Kim hőstervezőnk szerint ezért is volt olyan fontos, hogy Yorick mesterséges intelligenciával rendelkező hordája a hősfrissítés után is megmaradjon. „Végső soron mindig is egy olyan karakter volt, akivel meg kell tanulni alkalmazkodni a mesterséges intelligencia kiszámítható lépéseihez” – állítja Solcrushed. „A Ködjárók egyszerű, automatizált lények. Ő tehát olyan, akár egy juhokat terelő pásztor.”
Solcrushed szerint Yorick átalakításában a feltámasztási folyamatok megtervezése és kivitelezése volt a legnagyobb kihívás. Eleinte minden minion, akin elvégezték az Utolsó rítust, azonnal Ködjáróvá vált. Yorick feltámaszt egy Ködjárót, az ellenség megöl egy Ködjárót, visszateker, újra. Ez a rendszer mindenkinek csak púp volt a hátán, hiszen Yorick soha nem jutott el egy igazi sereg feltámasztásáig, az ellenfelének pedig állandó kellemetlenséget jelentett a kísértetek kiiktatása.
A tervezés egy másik szakaszában a végső képessége általános lidércfeltámasztással ruházta fel a Pásztort. Az egész térképet sötétségbe borította, majd mindent kísértetté változtatott, ami a csípős éj leple alatt elhalálozott. A lidércsereg az összes ösvényen egyszerre nyomult előre, miközben a dzsungelből megállás nélkül áradtak a frissen elejtett dzsungelszörnyek. „Őrületesen vagány volt, de egyben esztelenül kaotikus és teljesen kiszámíthatatlan is, így végül elengedtük az ötletet” – árulja el Solcrushed.
Yorick átalakításával Solcrushed elmondása szerint a végső cél egyszerű volt: „Csupán azt szeretnénk, ha a játékosok úgy éreznék, végre van egy nekromantájuk, aki tényleg irtó klassz”.